Az Erdős Kárpátok hegyi lova, a hucul
Megjelent 2016 áprilisában
A kiadvány forrása: az állattenyésztési alap nyújtotta összeg és a törzskönyvi nyilvántartásból befolyt szolgáltatási díj.
Az általánosságban csak Hackl könyvnek nevezett mű a hucul lófajta tenyésztéséről írt szakmai anyagok legfontosabbika. Alapmű! Szerzője az 1880. június 30-án Bécsben született, 1902-ben került szolgálatba az osztrák-magyar közös hadsereg méneskaránál. A méneskari tisztek alaposságával, a fajtát kitűnően ismerő egyén magabiztosságával, manapság elképzelhetetlen módon gyűjtött gazdag anyagból rendelkezésre álló műből alaposan megismerhető a fajta, egyben útmutatásul szolgál a manapság folytatott génmegőrzési munkához.
A könyvet Nagy Tibor tenyésztőtársunk ösztönzésére és ismeretanyaga bővítése érdekében Gömöri Papp Kornélia fordította, és az egyesület rendezte kiadható állapotba és viselte a kiadás költségét.
Nagyon fontos lenne, hogy minden hucul lovat terjesztő megismerje a könyv tartalmát, különösen szellemiségét!
Fajtafenntartás, génmegőrzés, lóhasználat(változás)
Megjelent 2016 áprilisában
A kiadvány forrása a 17/2012 (II.29) VM rendelet alapján pályázott „tájékoztatás és ismeretterjesztés” célprogramban elnyert összeg, továbbá a továbbá a törzskönyvi nyilvántartásból befolyt szolgáltatási díj.
A kiadvány a hucul fajta populációgenetikai jellemzőit mutatja be, amelynek során a referencia-populációt a 2015. december 31.-én törzskönyvi ellenőrzésben tartott állomány képezte. A teljes állományt az egyesület elfogadása óta létező huculállomány, annak az alapító ősökig ismert származási adatai jelentették. Ez 3002 önálló egyedet jelentett.
A kiadvány részét képezi az elektronikus adathordozón közzétett adatbázis, amelyik a jelenleg bejelentett (2015) állomány (kancák és mének) lehetséges párosítási változatából születendő csikók rokontenyésztettségét mutatja be.
E kiadványban kerültek közzétételre a 2015. december 31.-én törzskönyvi ellenőrzésben tartott huculállomány legfontosabb adatai is.
A sok szakmai elemzést tartalmazó kiadvány alapos segítséget ad a gondos tenyésztőnek a génvédelem szabályai szerinti fajtafenntartáshoz!
A magyarországi shetland póni tenyésztési programja
Megjelent 2014 nyarán.
A kiadvány forrása az állattenyésztési alap nyújtotta összeg és a törzskönyvi nyilvántartásból befolyt szolgáltatási díj.
A tenyésztési program a 2014. május 3.-i közgyűlésen került elfogadásra, majd benyújtásra a tenyésztési hatósághoz.
A tenyésztési hatóság a 02.5/228-1/2015 határozatában tájékoztatta az egyesületet a tenyésztési program jóváhagyásáról.
A tenyésztési program a törzskönyvezési szabályzatból, a teljesítményvizsgálati szabályzatból és az ENAR szabályzatból áll, amelynek jogi hátterét az 1993. évi CXIV állattenyésztési törvény, a 123/2005 (II. 27) FVM rendelet, a 110/2013 (IV. 9) kormányrendelet adja meg, illetve annak előírásai szerint került összeállításra.
Foglalkozik a tenyésztési program a fajta rövid történetével, küllemi leírásával, értékmérő tulajdonságaival.
A tenyésztési program mellékletét képezi a 2014. évi ménpark és kancaállomány.
A magyarországi fjord kisló tenyésztési programja
Megjelent 2014 nyarán.
A kiadvány forrása az állattenyésztési alap nyújtotta összeg és a törzskönyvi nyilvántartásból befolyt szolgáltatási díj.
A tenyésztési program a 2014. május 3.-i közgyűlésen került elfogadásra, majd benyújtásra a tenyésztési hatósághoz.
A tenyésztési hatóság a 02.5/224-1/2015 határozatában tájékoztatta az egyesületet a tenyésztési program jóváhagyásáról.
A tenyésztési program a törzskönyvezési szabályzatból, a teljesítményvizsgálati szabályzatból és az ENAR szabályzatból áll, amelynek jogi hátterét az 1993. évi CXIV állattenyésztési törvény, a 123/2005 (II. 27) FVM rendelet, a 110/2013 (IV. 9) kormányrendelet adja meg, illetve annak előírásai szerint került összeállításra.
Foglalkozik a tenyésztési program a fajta rövid történetével, küllemi leírásával, értékmérő tulajdonságaival.
A tenyésztési program mellékletét képezi a 2014. évi ménpark és kancaállomány.
A magyarországi haflingi kisló tenyésztési programja
Megjelent 2014 nyarán.
A kiadvány forrása az állattenyésztési alap nyújtotta összeg és a törzskönyvi nyilvántartásból befolyt szolgáltatási díj.
A tenyésztési program a 2014. május 3.-i közgyűlésen került elfogadásra, majd benyújtásra a tenyésztési hatósághoz.
A tenyésztési hatóság a 02.5/225-1/2015 határozatában tájékoztatta az egyesületet a tenyésztési program jóváhagyásáról.
A tenyésztési program a törzskönyvezési szabályzatból, a teljesítményvizsgálati szabályzatból és az ENAR szabályzatból áll, amelynek jogi hátterét az 1993. évi CXIV állattenyésztési törvény, a 123/2005 (II. 27) FVM rendelet, a 110/2013 (IV. 9) kormányrendelet adja meg, illetve annak előírásai szerint került összeállításra.
Foglalkozik a tenyésztési program a fajta rövid történetével, küllemi leírásával, értékmérő tulajdonságaival.
A tenyésztési program mellékletét képezi a 2014. évi ménpark és kancaállomány.
A magyarországi sportpóni tenyésztési programja
Megjelent 2014 nyarán.
A kiadvány forrása az állattenyésztési alap nyújtotta összeg és a törzskönyvi nyilvántartásból befolyt szolgáltatási díj.
A tenyésztési program a 2014. május 3.-i közgyűlésen került elfogadásra, majd benyújtásra a tenyésztési hatósághoz. A tenyésztési programmal egyidejűleg fajtaelismerési kérelem is indult a tenyésztési hatóság felé
A tenyésztési hatóság a 02.5/2782-2/2014 határozatában tájékoztatta az egyesületet a tenyésztési program jóváhagyásáról.
A tenyésztési program a törzskönyvezési szabályzatból, a teljesítményvizsgálati szabályzatból és az ENAR szabályzatból áll, amelynek jogi hátterét az 1993. évi CXIV állattenyésztési törvény, a 123/2005 (II. 27) FVM rendelet, a 110/2013 (IV. 9) kormányrendelet adja meg, illetve annak előírásai szerint került összeállításra.
Foglalkozik a tenyésztési program a fajta rövid történetével, küllemi leírásával, értékmérő tulajdonságaival.
A tenyésztési program mellékletét képezi a 2014. évi ménpark és kancaállomány.
A magyarországi hucul kisló tenyésztési programja
Megjelent 2014 nyarán.
A kiadvány forrása az állattenyésztési alap nyújtotta összeg és a törzskönyvi nyilvántartásból befolyt szolgáltatási díj.
A tenyésztési program a 2014. május 3.-i közgyűlésen került elfogadásra, majd benyújtásra a tenyésztési hatósághoz.
A tenyésztési hatóság a 02.5/229-1/2015 határozatában tájékoztatta az egyesületet a tenyésztési program jóváhagyásáról.
A tenyésztési program a törzskönyvezési szabályzatból, a teljesítményvizsgálati szabályzatból és az ENAR szabályzatból áll, amelynek jogi hátterét az 1993. évi CXIV állattenyésztési törvény, a 123/2005 (II. 27) FVM rendelet, 93/2008. (VII. 24.) FVM rendelet a 110/2013 (IV. 9) kormányrendelet adja meg, illetve annak előírásai szerint került összeállításra.
Foglalkozik a tenyésztési program a fajta rövid történetével, küllemi leírásával, értékmérő tulajdonságaival.
A tenyésztési program mellékletét képezi a 2014. évi ménpark és kancaállomány.
A hucul lófajta törzseinek ménjei 1895-2014
Megjelent 2014 nyarán
A kiadvány forrása a 17/2012 (II.29) VM rendelet alapján pályázott „tájékoztatás és ismeretterjesztés” célprogramban elnyert összeg, továbbá a továbbá a törzskönyvi nyilvántartásból befolyt szolgáltatási díj.
A kiadvány a hucul fajtát alapító törzsek (Goral, Hroby, Ousor, Prislop, Pietrosu, Polan, Gurgul) ménjeit mutatja be a törzs névadójának tenyésztésbe állításától 2014-el bezárólag.
A hatalmas táblázatokban megjelenő kimutatás a törzsek szélső apai ágon vezetett ménjeit a szerint is feltünteti, hogy az adott mén melyik hucult tenyésztő országban (Románia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Ausztria) fejtett ki tenyészhatást.
A kiadványban jól nyomon követhető egy-egy nagyszerű mén ivadékaikon való terebélyesedése, vagy valamelyiknek az elsorvadása. Ezek a tények rámutatnak a genetikai variancia módosulására is.
A hucul ma, képekben. Egy régi fajta beillesztése az új használatba
Megjelent 2014 nyarán
A kiadvány forrása a 17/2012 (II.29) VM rendelet alapján pályázott „tájékoztatás és ismeretterjesztés” célprogramban elnyert összeg, továbbá a továbbá a törzskönyvi nyilvántartásból befolyt szolgáltatási díj.
A kiadvány 210 x 210 mm méretben, 136 oldalon, több mint 300 képen mutatja be a fajta jelenlegi hasznosítását. Jelentős képanyag szolgál az in situ génbanki bemutatásra, és az új használati formák, mint a huculösvény, a hucul póló képi illusztrálására. Megjelenik a fogatban történő használat is. Minden egyes fejezetet nem túl hosszú, de elég részletes szövegi tájékoztató vezet be.
Génmegőrzés (készségvizsgák sportolva, szórakozva)
Megjelent 2013 nyarán
A kiadvány forrása a 17/2012 (II.29) VM rendelet alapján pályázott „tájékoztatás és ismeretterjesztés” célprogramban elnyert összeg, továbbá a továbbá a törzskönyvi nyilvántartásból befolyt szolgáltatási díj.
A kiadvány lényegében tenyésztési program javaslattal foglalkozik, kiemelve azt a készségvizsga formát, amelyik a hucul fajta eredeti tulajdonságaira nagy biztonsággal szelektál. Teszi ezt azért, mert a fajta eredeti hasznosítási módja megváltozott, őshazájának az útviszonyai javulásával málhás használata, az úttalan helyeken szükséges legendás lépésbiztonsága mint közvetlen szelekciós szempont, a múlté. A katonaság hegyi vadász alakulatai sem tartanak többé rá igényt. Ilyen körülmények között a fajta genetikai szerkezete még idegen génbevitel nélkül is gyorsan változik. A kiadvány erre kíván rámutatni és olyan vizsgamódot vizionálni, amelyiktől remélhető, hogy lehet az eredeti értékmérő tulajdonságokra szelektálni.
A kiadvány sugallja, hogy a jövőben a mének készségvizsgája csakis a sok kilométer hosszon, változatos terepfelszín és jelentős szintkülönbség mellett, akadályokkal tarkított útvonalon lehetséges.
A kiadvány összeállítása a 1993. évi CXIV állattenyésztési törvény, a 123/2005 (II. 27) FVM rendelet, 93/2008. (VII. 24.) FVM rendelet a 110/2013 (IV. 9) kormányrendelet jogkörnyezetének figyelembe vételével történt!
Genetikai vizsgálatok felhasználása a hucul genetikai diverzitásának őrzésében, illetve a fajtafenntartásban
Megjelent: 2013 nyarán
A kiadvány forrása: 214/C keretében, a tájékoztatás és ismeretterjesztés célprogramban ismeretterjesztő anyag megjelentetésre elnyert összeg (90 %) és saját forrás (10%)
Egy fajta identitását (önazonosságát) minden esetben az apai és az anyai alapítókra való visszavezethetőség adja meg. Az apai alapítók legelső ismert hímivarú egyedek, az anyai alapítók a legelső ismert kancák. Az apai alapítók törzseket (ha több hímivarú alapító van), vagy genealógia vonalakat képeznek (ha egyetlen mén alapítja a fajtát, majd egy idő után a legtávolabbi rokonok alapján széjjelszedik az apai leszármazottakat, és a későbbiek során elkülönítetten igyekeznek tenyészteni azokat. Létrejön a genealógiai vonal.
Az anyai leszármazottak kancacsaládokat képeznek. Mind a genealógiai vonal, mind a kancacsalád több nemzedéket követően alakul ki.
Génmegőrzésre akkor kerülnek a fajták, ha sok veszteség érte azokat, vagy fajtatisztaságukban kár keletkezett. Csak nagyon kevés fajtatiszta, vagy idegen génekkel kevésbé szennyezett egyed áll rendelkezésre a jövő számára megmentésre. Egy fajtából minél több eredeti kancacsaláddal és genealógiai vonallal sikerülő megkezdeni a génmegőrzést, a fajtamentést, annál sikeresebb lehet az. A fajta megújulása sok kancacsaláddal, sok genealógiai vonallal lehetséges. Sok esetben egy-egy kancacsaládból egy-két egyed marad fenn, aminek őrzése roppant fontossá válik. A lótenyésztés viszonylag könnyű helyzetben van, mert a méneskar révén nagyon jó törzskönyvi kimutatásokkal rendelkezünk, nagyon jó pedigrévezetésekkel maradt ránk a legtöbb fajta, így a hucul is.
A leggondosabb törzskönyvi ellenőrzés mellett is előfordulnak hibák, véletlen tévedések, esetleg szándékos félrevezetések. A molekuláris genetika fejlődésével előállt az a helyzet, hogy a mitokondriális DNS vizsgálatával az azonos anyai leszármazásokba tartozó egyedek jó biztonsággal kimutathatók. Mintegy ellenőrizni lehet a törzskönyvi levezetések pontosságát. A génmegőrzés szabályai szerinti tenyésztés esetén roppant fontos az, hogy egy adott egyed valóban abba a kancacsaládba tartozik-e, amelyikbe sorolja a törzskönyvvezetés. Ha hibásak a törzskönyvlevezetések az egész génmegőrzési munka becsapni képes a tenyésztőt.
A mitokondriális DNS vizsgálattal nem a hibák kimutatása, a számonkérés, hanem a valódi génmegőrzési munkához való segítségadás a cél!
Ez a kiadvány az e tekintetben folytatott munka eredményéről szól!
A magyarországi hucul kisló méneskönyve
Megjelent 2011 nyarán.
A kiadvány forrása az állattenyésztési alap nyújtotta összeg és a törzskönyvi nyilvántartásból befolyt szolgáltatási díj
A kiadvány közel 400 oldalon mutatja be a 2010. december 31.-én törzskönyvi nyilvántartásban lévő állomány öt generációs származási tábláit és kancák tenyésztésbe vétele óta szaporodási adatait. A méneskönyv kancacsaládok szerinti bontásban mutatja be a kancaállományt, kancacsaládokon belül az egyes törzsek névsor szerint követik egymást. Minden kancacsaládot az alapítótól eredeztethető családlevezetés nyit meg. A tartalomjegyzék tulajdonosok és kancacsaládonként ad meg csoportosítást. Szerepel a méneskönyvben az éppen tenyésztésben álló ménpark és a tenyésztésből már kikerült mének állománya is.
Shetland póni méneskönyv
Megjelent 2010 januárjában.
A kiadvány forrása az állattenyésztési alap nyújtotta összeg és a törzskönyvi nyilvántartásból befolyt szolgáltatási díj
A kiadvány 200 oldal terjedelemben mutatja be a 2009. december 31.-én törzskönyvi nyilvántartásban lévő állomány öt generációs származási tábláit és kancák tenyésztésbe vétele óta szaporodási adatait. A méneskönyvben a kancák a nevük ABC szerinti sorrendjében kerülnek bemutatásra. A méneskönyv jól érzékelteti a magyarországi shetland póni állomány genetikai fejlődését. A méneskönyvben bemutatásra kerül a tenyésztésben a kiadás idejében használt ménpark, de azok a mének is, amelyek szerepet játszottak a fajtafenntartás során. A tartalomjegyzékben a kancák és a mének ABC sorrendben kerülnek felsorolásra, de a méneskönyv végén található egy tulajdonosok szerint rendezett névmutató is.
Sportpóni méneskönyv
Megjelent 2010 őszén.
A kiadvány forrása az állattenyésztési alap nyújtotta összeg és a törzskönyvi nyilvántartásból befolyt szolgáltatási díj
A kiadvány 260 oldal terjedelemben mutatja be a 2009. december 31.-én törzskönyvi nyilvántartásban lévő 177 kanca öt generációs származási tábláit és kancák tenyésztésbe vétele óta szaporodási adatait. A méneskönyvben a kancák a nevük ABC szerinti sorrendjében kerülnek bemutatásra. A méneskönyv jól érzékelteti a magyarországi sportpóni állomány genetikai fejlődését, amivel azonban egyáltalán nem lehetünk megelégedve. A méneskönyvben bemutatásra kerül a tenyésztésben a kiadás idejében használt ménpark, de azok a mének is, amelyek tenyésztési engedéllyel rendelkeznek ugyan, de ivadékaik nem születtek. A tartalomjegyzékben a kancák és a mének ABC sorrendben kerülnek felsorolásra, de a méneskönyv végén található egy tulajdonosok szerint rendezett névmutató is.
A Póni és Kislótenyésztők Országos Egyesülete alapszabálya, tenyésztési szabályzatai és teljesítményvizsgálati rendje
Megjelent 2007 tavaszán
A kiadvány forrása az állattenyésztési alap nyújtotta összeg és a törzskönyvi nyilvántartásból befolyt szolgáltatási díj
A kiadványban 210x105 mm méretben kerül közzétételre a shetland póni, a welsh póni, a haflingi kisló, a hucul, fjord, izlandi kisló, a connemara póni és a magyar sportpóni tenyésztési szabályzata és a felsorolt fajták teljesítményvizsgálati rendje. Tartalmazza a kiadvány a fenti fajták bírálati lapjait, a készségvizsgák szöveges leírását és a pályarajzokat nyereg alatti és fogatban történő vizsgázás esetére.
A kiadvány az alapszabály ismertetésével indul.
Turjaremetei hucul méneskönyv (1923-1944)
Megjelent 2005 márciusában
A kiadvány forrása az állattenyésztési alap nyújtotta összeg és a törzskönyvi nyilvántartásból befolyt szolgáltatási díj
Bodó Imre és Ernst József 2002 tájékán hozzákezdtek a régi magyar ménesek feljegyzéseit, a régi méneskönyveket felkutatni és lajstromba venni. A Mezőgazdasági Múzeum zsúfolt gyűjtemény-raktára egyikében a rátaláltak egy megjelölés nélküli hucul méneskönyvre, amelyik z 1927-1944 között tenyésztett lovak ménesi feljegyzéseit tartalmazta. Az egyesület hosszas kutatómunkával, különböző forrásmunkák felhasználásával kiderítette, hogy a Turjaremetén található ménes adatait tartalmazta. Kárpátalja 1939. évi visszacsatolásakor került az állomány ismét magyar tulajdonba. Az egyesület a méneskönyvet reprint kiadásban jelentette meg.
Roppant értékes adatokat vonultat fel a méneskönyv, még arról az állományról, amelyiknek eredete az I. világháború előtti időre vezethető vissza. A méneskönyv „elvonuló” szóval megjelöli azokat az egyedeket, amelyeket a II. világháború frontja elől nyugatra menekítettek.
Haflingi méneskönyv
Megjelent 2005 áprilisában.
A kiadvány forrása az állattenyésztési alap nyújtotta összeg és a törzskönyvi nyilvántartásból befolyt szolgáltatási díj
A kiadvány 150 oldal terjedelemben mutatja be a 2004. december 31.-én törzskönyvi nyilvántartásban lévő 106 kanca négy generációs származási tábláit és kancák tenyésztésbe vétele óta szaporodási adatait. A méneskönyvben a kancák a nevük ABC szerinti sorrendjében kerülnek bemutatásra. A méneskönyv jól érzékelteti a magyarországi haflingi kisló állomány genetikai fejlődését. A méneskönyvben bemutatásra kerül a tenyésztésben a kiadás idejében használt ménpark is. A tartalomjegyzékben a kancák és a mének ABC sorrendben kerülnek felsorolásra, de a méneskönyv végén található egy tulajdonosok szerint rendezett névmutató is.
A méneskönyvben olvasható az Egyesület alapszabálya és a haflingi kisló tenyésztési szabályzata is.
A hucul ló
Megjelent 2004 tavaszán
A kiadvány forrása az állattenyésztési alap nyújtotta összeg és a törzskönyvi nyilvántartásból befolyt szolgáltatási díj
A kiadványban 210x105 mm méretben, 44 oldal terjedelemben, 52 képpel illusztrálva kerül bemutatásra a hucul fajta története, Kelet-Európai elterjedtsége. Értékes része a kiadványnak a jósvafői, a lucsinai és dobsinai kancák 25 testméretének elemzése. Ez jó összehasonlítási alapot ad a Hankó Béla által 1942-ben közölt adatokkal.
Megtalálható a kiadványban a Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Ausztria, Magyarország fontosabb tenyésztőszervezeteinek és tenyészeteinek feldorolása.
Hucul méneskönyv I.-II. kötet
Megjelent 2002 októberében
A kiadvány forrása az állattenyésztési alap nyújtotta összeg és a törzskönyvi nyilvántartásból befolyt szolgáltatási díj
A méneskönyv 132 oldalon mutatja be a 80 tenyészkanca származását és tenyésztési adatait. Az állomány 16 tenyésztő tulajdonában van, közöttük két nagy tenyésztővel (Aggteleki Nemzeti Park-Fővárosi Állatkert közös tulajdona és Dr. Magyar Gábor) folyik a fajtafenntartás. Többen 1-2 kancát tartanak.
A méneskönyv tartalmazza az egyesület alapszabályát és tenyésztési programját is.
Póni és Kislótenyésztők Országos Egyesülete alapszabálya, tenyésztési szabályzatai és teljesítményvizsgálati rendje
Megjelent 2002 tavaszán
A kiadvány forrása az állattenyésztési alap nyújtotta összeg és a törzskönyvi nyilvántartásból befolyt szolgáltatási díj
A kiadvány 105 x 210 milliméter méretben, 56 oldal terjedelemben, három fejezetre tagoltan mutatja be az egyesület alapszabályát, a shetland póni, a welsh póni, a magyar sportpóni, a haflingi kisló, a hucul kisló és a fjordkisló tenyésztési szabályzatát.
A III. fejezet a póni és kislófajták készségvizsga rendjét mutatja be. A lovas alatti és a fogatban történő készségvizsgák pályarajzát is közli, továbbá az egyes feladatok részletes szöveges leírását is tartalmazza.
A Póni és Kislótenyésztők Országos Egyesülete
Megjelent: 2001 tavaszán
A kiadvány forrása: egyesületi bevételek
A kiadvány 105 x 210 milliméter méretben, 38 oldal terjedelemben, fotókkal gazdagon ábrázolva fajtaismertetőt ad az egyesület fenntartásában lévő póni és kislófajtákról. A shetland, a welsh póni, a haflingi kisló, a fjord kisló, a hucul, a magyar sportpóni jellemzése a
- küllem
- méret
- szín
tagolásban kerül bemutatásra.