A HUCUL KISLÓ-FAJTA TENYÉSZTÉSÉNEK SZABÁLYZATA


1. A tenyésztési szabályzat célja

A hucul kisló-fajta tenyésztési rendjének meghatározása, amely magában foglalja a fajta tenyésztési módszerét, a tenyésztőmunka szervezését, az ezzel kapcsolatos tenyésztési és nyilvántartási feladatokat.

2. A hucul kisló fogalma

A Kárpátokban élő hucul nép kezén kialakult, jól jellemezhető, primitív lófajta. Hallatlanul szívós, edzett, igénytelen, páratlanul intelligens kárpáti hegyi lófajta, amelyet az eredetileg használó népcsoport nevéről huculnak neveznek. Eredeti hasznosítását tekintve kitűnő teherhordó, málhás ló, amelyik a legveszedelmesebb hegyi ösvényeken is hihetetlen biztonsággal és rendíthetetlen kitartással jár.

A hucul ló egyedülálló fajta, fenotípusában és életmódjában minden más fajtától különbözik. A kultúrfajtákhoz szokott szemű ember meglepőnek találja a hucul lovat, mint a primitív fajták máig fennmaradt hű képviselőjét. Primitív fajtajellege megnyilvánul apró termetében, gyakran nehéz, mégis szép alakú csontos fejében, húsos pofáiban, igénytelenségében, ellenállóképességében.

Kicsisége ellenére sem kelti csökött ló benyomását, határozottan tömeges fajta.

A fajta tenyésztésének célja a magyarországi génbanki állományán fenntartásán túl a hegyvidéki kisgazdaságok, erdészetek, valamint sport, főleg gyermeksport céljára alkalmas hucul lófajta tenyésztése.

A hucul feje aránylag nagy, azonban hossza, a durva csontozata, pofaszélessége és a test tömzsisége miatt nem feltűnő. A szem nagy, de mélyenfekvő. Az orrhát oldalnézetben a homlokmélyedés utáni, felső részében egyenes vonalú, aztán kis, nyeregszerű mélyedés látható, majd a felső ajakig domború vonalú. A pofán a rágóizmok jól fejlettek.

Elölnézetben nagy szélessége, oldalnézetben a jól izmolt pofák hatalmas felülete teszi durvává a fej alsó oldalát, amely a fej felső oldalának igen nemes és száraz vonalaival együtt olyan jellegzetességeket ad a fejnek, amelyet semmi más fajtánál nem találhatunk meg.

A középhosszú, gyakran hosszú nyak vastag, széles és izmos, a tarkótól a marig széles, egyenes vonalú. A bőséges üstök és sörény dús, vastagszálú, a csikóknál hosszú ideig felálló, gyakran elfedi a szemeket, a homlokot és a mart.

A mar rendkívül széles, lapos és izmosan párnázott, ezért tűnik alacsonyabbnak, mint a valóságos mérete.

A hát széles és feltűnően hosszú, a magasan helyeződő keresztcsontban, majd a rövid, hátrafelé lejtő farban folytatódik, mely rendesen túlnőtt. A far a törzs hosszához képest túl rövid és lejtős, széles, izmos, kerekded. A farok töve mély, néha tűzött.

A vállak szélesek, meredekek, a lapocka előrecsúszott. A szügy és a mellkas széles, igen mély és nagyban hozzájárul a hucul testalkatának zömökségéhez. A mellkast dongás bordák és álbordák zárják. Lapos bordájú hucul ló nincs. A mély törzs és mellkas rövid lábakon nyugszik. A lábak erősek, az alkar és combcsont erőteljes izomzattal borított, az izületek jól fejlettek, a lábállás széles.

A szár száraz, inas, a csűd erőteljesen fejlett, szintén száraz. A paták kemények, kicsinyek, jól formázottak és patkolás nélkül is igen ellenállók.
Az állat teher nélkül kissé aláállított. A szűk vagy tág állás ritka. Lépése rövid. Ügetésben ugyancsak emiatt nem halad. Vágtája jó, hátsó lábain könnyen emeli testét és jól ugrik. Ügetésben és vágtában gyakran ráz.

Igazán előnyös tulajdonságai a hegyes, nehéz terepen mutatkoznak meg.

Színe: Legtöbbször őzszínpej, többé-kevésbé fakó vagy egérszürke szőrökkel keverve. A gesztenyepej, de a sötétpej, a nyárifekete és a fakó is gyakori, előfordul tarka is. A jegyes egyedek továbbtenyésztése nem kívánatos a fajta homogenitásának megóvása érdekében. Az egérszín az eredeti, de igen ritka. Ezzel a színnel és a pejjel is mindig együtt jár a fekete hátszíj, farok és sörényszín is. Igen gyakori atavisztikus bélyeg a zebroid csíkozás a lábakon.

Nem anomália a huculokon a szarugesztenyék részbeni vagy teljes hiánya.

A színekben óvni kell a tarpánszínű, egérfakó atavisztikus színárnyalatokat.

Méretek:
Kancákon:
    marmagasság (bot):  131-142 cm,
    övméret:    160-176 cm,
    szárkörméret:   16-19 cm.
    Ideális méretek: 136/144-167,5-17,5 cm (bot/szalag)

Méneken:
    marmagasság (bot):  132-141 cm,
    övméret:    165-185 cm,
    szárkörméret:   17-19,5 cm.
    Ideális méretek: 136/147-179-18 cm (bot/szalag)

A fajta geneológiai vonalai, illetve a vonalalapítók:
Hroby   (született 1898.) bukovinai eredetű
Goral   (született 1898.) bukovinai eredetű
Prislop  (született 1936., oldalága a Goralnak) bukovinai eredetű
Ousor   (született 1933.) Székely eredetű
Pietrosu    (született 1933.) Székely eredetű
Gurgul  (született 1924.) Szlovák eredetű
Polan   (született 1929.)Lengyel eredetű

Nemzetközi szervezete, a Hucul International Federation, nem kívánja a geneologiai vonalak számát módosítani. A tenyésztési célkitűzések megvalósításában szigorú fajtatiszta tenyésztéshez ragaszkodik.

3. A hucul ló nyilvántartása

A hucul kisló állományt a Póni- és Kislótenyésztők Országos Egyesülete (továbbiakban Egyesület) a jelen szabályzat 4. pontjában rögzített feltételek alapján a hucul kisló Méneskönyvben, illetve annak mellékletében tartja nyilván.

A közhitelűség biztosítása érdekében valamennyi a Méneskönyvben, illetve a mellékletében szereplő kancát a vonatkozó szabvány szerint törzskönyvi ellenőrzés alatt kell tartani. A törzskönyvi ellenőrzésbe vétel a tulajdonos kezdeményezésére történik.

Amennyiben a törzskönyvezést nem az Egyesület végzi, úgy a törzskönyvi adatok gyűjtését és az Egyesület felé történő adatszolgáltatást az Egyesület tagjainak kancáira a Közgyűlés felhatalmazása alapján az Egyesület központilag rendeli meg.

4. Egyesületi állományba kerülés, a méneskönyvbe való felvétel rendje

Az egyesületi nyilvántartásba kerülés betöltött 3 éves kor után lehetséges, a származás alapján és a teljesítményvizsgálati rendnek megfelelően.

a)  Származás: A méneskönyvben kerül nyilvántartásba az a hucul kisló, amelyiknek valamennyi őse kizárólag a hucul fajtához tartozik, és nemzetközileg elismert hucul törzskönyvre vezethető vissza.

A méneskönyvbe kerülhet az a hucul ló is, amelyiknek 5. ősi sorában legfeljebb 4 ős ismeretlen, de ezeket a korabeli nyilvántartások (csikókönyvek) mint eredeti hucul kancát, vagy hucul mént jelölik meg. Ezek a kitételek egyben a nemzetközi hucul méneskönyvbe kerülés feltételei is. A nemzetközi szervezet meghatározta a kancacsalád alapítókat és lezárta a kancacsaládok számát is.

b)  Teljesítményvizsgálati rend: (A teljesítményvizsgálati rend e kiadványban a tenyésztési szabályzatokat követően  megtalálható.)

A teljesítményvizsgálati rend kötelező feladatokat (készségvizsga) és fakultatív elemeket tartalmaz. Az állományba kerüléshez (nyilvántartásba vételhez) a készségvizsga elengedhetetlen.

A fakultatív elemek (pl. a sportteljesítmények a Magyar Lovassport Szövetség szakági szabályzata alapján) a szelekció megbízhatóságát növelik, és a törzskönyvi besoroláshoz szolgáltatnak objektív információt.

5. A hucul kisló minősítése

Három éves korukig a csikók részletes küllemi bírálaton nem vesznek részt. A szopós, választott és évjárati csikók minősítése osztálybasorolással történik.

I. és II. osztályú minősítésre kerülhet sor, ezen belül 2 kategóriát (I/1, I/2, II/1, II/2.) lehet képezni.

Három éves korban a méneskönyvbe (és annak mellékletébe) kerülés egyik feltételeként kiemelten kell kezelni a részletes küllemi bírálatot. A készségvizsga pontszámában külön megjelölendő a küllem minősítése.

Ha a készségvizsga egyes szempontjainál bármelyik nem éri el az 50%-ot, a hucul ló nem kerülhet egyesületi nyilvántartásba. Ugyancsak nem kerülhet egyesületi nyilvántartásba a hucul, ha kapott pontjai nem érik el a lehetséges 50%-át.

50-62,4% készségvizsga pont között II/2 besorolású
62,5-75% készségvizsga pont között II/1 besorolású
75-82,5% készségvizsga pont között I/2 besorolású
82,5% feletti készségvizsga esetén I/1 besorolású lesz az egyed.

A tenyésztési szabályzat ezen belül megkülönbözteti a méneskönyvi kanca, a törzskanca és az elitkanca fogalmát.

Méneskönyvi kanca az, amelyik a méneskönyvi feltételeknek (származás, készségvizsga) megfelel, saját-, vagy ivadékainak sportteljesítménye nincsen
Törzskanca az a kanca, amelyik a méneskönyvi feltételek maradéktalan megfelelésén túl 6 tenyészévet követően legalább 3 ivadékkal, és ebből legalább 2 méneskönyvi követelménynek megfelelővel rendelkezik.

Elitkanca az a kanca, amely a törzskancának megszabott feltételeken túl nyilvános versenyeken önmaga, vagy legalább két ivadéka minősült.
Fedezőmén az a mén, amelyik a méneskönyvi feltételeknek megfelel.

Törzsmén az a mén lehet, amelyik a méneskönyvi megfelelőségen túl a készségvizsgát I/2 vagy jobb minősítéssel érte el, legalább 15 (választott és évjárati) csikója első osztályú minősítésű, és rendelkezik 3 fedezőmén ivadékkal.

Elitmén az a mén, amelyik a törzsménnek megszabott feltételeken túl nyilvános versenyeken önmaga, vagy legalább 5 ivadéka minősül.

6. Ménbeosztás

A fajtában fedező mének lehetnek magán-, egyesületi és állami tulajdonban. A mének fedeztetési engedélyének kiállításakor az érvényes jogszabályoknak megfelelően kell eljárni. A tenyészállat jelöltek származási hitelességét a vér biokémiai polimorfizmusán alapult vizsgálattal kell igazolni. A méneskönyvi feltételeknek eleget tevő mén csak akkor lehet tenyészállat, ha a küllemi bírálat során nem rosszabb, mint I/2. minősítést ért el.

Az Egyesület minden év február 1.-ig közli tagjaival a tenyésztésre javasolt mének jegyzékét, amelyet a felállítási hely feltüntetésével ad közre. Ehhez a méntulajdonosnak a megelőző év december 1-ig jeleznie kell a következő éví tenyésztésben tartási szándékát.

7. Párosítás, fedeztetés

A szakszerű párosításhoz az Egyesület (a tag kérésére) segítséget nyújt.

A fedeztetés feltétele a takonykórtól, tenyészbénaságtól, fertőző kevésvérűségtől való mentesség, a vírusos lóinfluenza és rhynopneumonitás elleni vakcinázás hivatalos igazolása, valamint állatorvosi igazolás a kanca egészségéről és fedeztethetőségéről.

8. Az ellés, a született csikó bejelentése, nyilvántartása, bélyegzése

A párosítási tervet az egyesületi tag február 1.-ig köteles megküldeni az Egyesületnek.

A kanca elléséről a tulajdonos a csikó születését követő 10 napon belül köteles az ellésbejelentőn feltüntetett címet informálni. Amennyiben a csikó adatai nem egyeznek a fedeztetési jegyzőkönyvben rögzítettekkel, vagy nem illenek a csikóra, az nem kerülhet bélyegzésre, majd a hucul kisló méneskönyvben (vagy a mellékletben) nyilvántartásra.

A csikó azonosítására és bélyegzésére annak 4-9 hónapos kora között kerül sor. Az azonosítás alapja a "csikónyilvántartás", amely alapján a csikót az illetékes törzskönyvező szervezet azonosítja. A tartós megjelölés megtüzesített vassal történik.

Amennyiben az azonosítás során vita merülne fel az azonosságot illetően, a bélyegzést megelőzően a származás hitelességét a vér biokémiai polimorfizmusán alapuló vizsgálattal kell megerősíteni. A vizsgálatot erre kijelölt laboratórium végzi.

A 4-9 hónapos csikók egyedi azonosítása a bal tomporon a fajtajel és a születési évszám, jobb tomporon a csikószám bélyegzésével történik. A csikószám kiadhatósága érdekében a csikó tulajdonosa a megszületés tényét közli az egyesülettel. 3 éves korban az egyesületi állományba kerülés elbírálásakor a készségvizsgát tett, tenyészállományba kerültek a jobb tomporra (a csikószám mellé) megkaphatják az egyesületi jelet.

9. A hucul csikók méneskönyvi elnevezése

A hucul lovak elnevezésénél követjük az Osztrák-Magyar Monarchia által alkalmazott nevezéktant. Ez a szélső apai ágon vonultatja végig a neveket és a hagyományos geneológiai vonalak szerint végzi a névadást (Hroby, Goral, Gurgul, Ousor, Prislop, Pietrosu, Polan). A hagyományos, geneológiai vonalba tartozást jelölő név mellett célszerű használati nevet is szerepeltetni a csikó nevében (pl. Hroby Haragos, Ousor Ara, Prislop Saci, Goral Zénó stb.).

Ezt a szabályzatot a Póni és Kislótenyésztők Országos Egyesülete 1998. január 24-ei közgyűlésén fogadta el, amelyet a teljesítményvizsgálati kódex megalkotásával 2002. február 2-án módosított, 2006-ban megerősített. Módosításig, illetve visszavonásig érvényes!


A PÓNI LÓFAJTÁK TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI RENDJE


A póni fogalomcsoportba számos fajta tartozik, amelyeket kialakulásuk körülménye, évszázados használatuk egymáshoz viszonyítva szélsőséges megjelenésűvé (ebből adódóan teljesítményűvé) formált. Ezektől azonos teljesítményt elvárni szakmailag megalapozatlan, ám jelenkorban fő hasznosítási területük egy irány felé mutat. E megállapítás nem jelenti egybemosódásukat, hiszen származásuk, fajtajellegük, (méretük) változatlan formában őrzendő. Teljesítményük is okvetlen különböző, hasznosításuk is szerteágazó, de kedvező munkahasználati tulajdonságuknak, a könnyű kezelhetőségnek, a gyermekek adottságának megfelelő karakterüknek fajától függetlenül mindegyiknél alapkövetelménynek kell lenni.

Erre való tekintettel a teljesítményvizsgálat rendjében megkülönböztetünk kötelező feladatokat és fakultatív elemeket.

A kötelező feladatok a méneskönyvi felvételhez, az egyesületi nyilvántartásba vételhez, a tenyészállatkénti elismeréshez szükségesek. Helyesebb ezért készségvizsgaként jelölni, és olyan feladatokat támasztani, amelyek teljesítése fajtától függetlenül elvárható.

A fakultatív elemek a magasabb szintű (sport) kipróbálás részét képezik, növelik a pónik használati - (és forgalmi) értékét, bővebben jellemzik a fajtaspecifikus munkahasználati tulajdonságokat és közvetve utalnak a tenyészértékre is. A fakultatív elemek teljesítése hozzájárul a törzskönyvi osztályba soroláshoz is.


 
Kötelező feladatok


1. Küllemi bírálat

Célja annak elbírálása, hogy adott egyed fenotípusos megjelenése mennyiben felel meg
-   a tenyészállattal szembeni általános és speciális
    követelményeknek
-   a fajtaleírásnak, a kívánatos típusnak
-   ivadékain keresztül az őrzendő fajtajellegnek
-   a fajta fizikai adottságai javításának
-   a populáció megőrizve fejlesztésének

A bírálat feladata még a tenyésztésből kizárni a genetikai terheltséget nyilvánvalóan hordozó egyedeket.

A küllemi bírálat megkezdésének feltétele a tenyésztési szabályzatban meghatározott ősi sorokat felvonultató eredeti származási lap bemutatása és egy másolati példány bíráló bizottsághoz történő eljuttatása.

A bírálatnak fontos részét képezi a precíz méretfelvétel (bottal és szalaggal mért marmagasság, övméret, szárkörméret), mert a póni- és kislófajták fajtastandardjához elengedhetetlenül hozzátartoznak a méretek.

A küllemi bírálatnál a 1. sz. mellékletben szereplő bírálati lap vezetése kötelező. Középtávon lineáris küllemi bírálati lap adatainak rögzítése is elképzelhető.

A fajta méneskönyvében az összpontszámon belül a küllemi (százalék) pontot önállóan is meg kell jeleníteni.


 
2. Nyereg alatt és/vagy kocsiban történő bemutatás (indítási próba végzéssel)


Mindegyik pónifajtát sokirányú használhatóságra tenyésztjük, ezért nem irreális elvárás lovas alatt és a fogatban történő vizsgáztatásuk.

A nyereg alatti készségvizsgát indokolja, hogy a pónifajták többségét ma már nyereg alatti használatra tenyésztik. A (gyermek) lovasnak nagyobb a befolyása a lóra, mint fogatban, aminek következtében a balesetek nagyobb valószínűséggel elkerülhetők.

A fogatban történő vizsgáztatás mellett szól, hogy a póni betanítása könnyebben megoldható, hiszen idősebb, nagyobb súlyú lovasok is használni tudják a pónit. A fogatba tanított lovakkal esetleg speciális igásmunka is végezhető, továbbá a fogatlovat a gyerek nem "növi ki".
Bár szakmai érvek a mindkét formájú vizsgáztatás mellett szólnak, a teljesítményvizsgálati kódex mégis csak az egyiket teszi kötelezővé és bátorít mindkettő letételére.


 
a.) Lovas alatti vizsgáztatás
 
A vizsgán a lovat felkészítő lovasnak 20x60 m nagyságú díjlovagló négyszögben, szabályosan felnyergelve, csikókantárral kell bemutatni a pónit. A lovasnak a kobak kötelező, a pálca engedélyezett és tiltott a sarkantyú használata.


 
A lovasnak a pónival lépés, ügetés, vágta jármódban egyenes vonalon és nagykörön előre meghatározott feladatsort kell bemutatni (2. sz. melléklet). A feladatsor utolsó három gyakorlata a szóló meredek-, és széles ugrás, továbbá a labirintuson való áthaladás. Ezek az akadályok a négyszögben úgy helyezendők el, hogy ne essenek a többi feladat útvonalába.

Az akadályok a versenyeken előírtaknak megfelelőek, kellő tömörségűek, a földön lévők alsó elemmel ellátottak. A meredek ugrás magassága a vizsgázó ló marmagasságának egyharmada. A széles ugrás magassága a vizsgázó ló marmagasságának fele. A rálovaglás felőli magasság alacsonyabb, meghívós. Szélessége az akadály magasságának fele. Az ugrások magasságának kiszámításakor 10 cm-en belül a kerekítés szabályai szerint kell eljárni.

A labirintus két egymásba fordított "E" betű, akadály rudakból kirakva. A folyosó szélessége 1 méter. (lásd 2. sz. melléklet)


 
b.) Készségvizsga fogatban
 
A fogatban történő vizsgáztatás során is a póniló készségét együttműködési hajlandóságát kell felmérni. A pónik munkáját 20x60 m nagyságú pályán lépés és ügetés jármódban értékeli a bíráló bizottság.

A fogat készségvizsga a húzópróbával kezdődik, amelyik kizárólag egyes fogatolásban végezhető, szán- vagy rönkhúzással. Az úgynevezett csúszóba fogás - amelyhez két személy vehető igénybe - bíráló bizottság előtt történik. Ezen az indítási próbán elegendő, ha a póni testsúlyának 20-25 %-át kitévő súlyt három alkalommal elindít, és készségesen húzza 20-25-30 méteren át. Az egyes megállásokkor a póninak feszült istrángokkal nyugodtan állnia kell, majd egyenletes hámba dőléssel kezd az újabb szakasz megtételéhez.

Az indítási próba külön nem pontozandó, de csak az a póni kezdheti meg a fogatos vizsgáját, amelyik e feladatot teljesítette.

A kocsiban történő vizsga a 20x60 méter nagyságú pályán elsősorban egyes, esetleg kettes fogatolásban végezhető.

A kocsit tekintve, az kettő- vagy négykerekű lehet, nyomtáv, fék és súly meghatározása nélkül, ám a kocsi biztonságát a tulajdonos szavatolni köteles.

A ló (lovak) szerszámzatára nincs előírás, de annak biztonsága követelmény.

A hajtónak előírt ruházata nincs, de tisztasága, ápoltsága magától értetődő. A kalap viselése és az ostor kézbentartása nyilvánvaló.

Egyes fogatnál segédhajtó nem kötelező, kettesnél egy fő segédhajtó szükséges.

A ló (lovak) ápoltságához nem férhet kétség.

A hajtónak a fogattal lépés és ügetés jármódban, egyenes-, kígyóvonal és kör meghajtásával előre meghatározott feladatsort kell bemutatni. (lásd a szöveges leírást és a pályarajzot a 3. sz. mellékletben).


 
3. Vérmérséklet, kezelhetőségi vizsga

A póniknak, kislovaknak olyan vérmérsékletűnek kell lenniük, hogy a gyermek általi használatot, ápolást, gondozást lehetővé tegyék. Rosszindulatú, kezelhetetlen, munkavégzésben megbízhatatlan lovak nem kerülhetnek nyilvántartásba.
A vérmérsékletet, kezelhetőséget, a karaktert 1-10 pontig terjedő számskálán kell kifejezni az alábbi szempontok figyelembevételével.

a.) Szemlén elbírálandó tulajdonságok:

Jóindulatú, nyugodt a környezet iránt érdeklődő, de nem szangvinikus. A fajtára jellemző kívánatos viselkedésbeli tulajdonságokat egyértelműen mutatja. A fajtát javító módon rendelkezik a karaktert formáló tulajdonságokkal.  8-10 pont

Kissé ideges, a túlfűtöttség jelei észrevehetők, de különleges felkészültséget nem igénylő, határozott bánásmóddal jól kezelhető. Tenyésztésbe állításával a fajta vérmérsékletét, kezelhetőségét tekintve rontó hatás nem várható. 6- 8 pont

Nehezen kezelhető, a környezet leköti figyelmét. Különleges felkészültséget igényel a vele való bánás. Az adott tulajdonság tekintetében tartása állandó figyelmet igényel.  3- 6 pont

Környezetére, emberre és idegen lovakra egyaránt veszélyes, Az esetlegesség, a bizonytalanság, a rosszindulat érzetét kelti a bírálóban.    0-3 pont

Ez az utolsó kategória már nem kerülhet méneskönyvi felvételre.

Tekintettel a készségvizsga egyes elemei eltérő számú szempontjaira, azok csak önmagukban állják meg helyüket. Az összeadhatóság és összehasonlíthatóság érdekében mindegyik szempontot a lehetséges maximum százalékában kell kifejezni. Az azt követő összeadás után számtani átlagot számítva egyetlen pontszámmal jellemezhető a póni készségvizsgája.

A pónik gazdag fajtaszáma miatt és sokoldalúságuk következtében hasznosításuk rendkívül szerteágazó és pontosan meg nem határozható. Mindenféle valós munkavégzésre (pl. lovas íjászat, terápiás lovaglás, lovardai munkák, igás szolgálat, voltizsálás, hegyi terepen természetvédelmi őrszolgálat, csikós és speciális fogatbemutatók stb.) készségvizsga és összehasonlítási szabályzatot lehetetlen alkotni, ugyanakkor ezek jól példázzák a pónik használhatóságát. Ezt a valós teljesítményt - hitelt érdemlő dokumentálás mellett - kancák esetében készségvizsgának fogadja el az egyesület, de pontértékben nem fejezi azt ki. Tenyésztési engedélyre aspiráló méneknél a fenti rendszerű készségvizsgától nem lehet eltekinteni.


Fakultatív feladatok (STV II.)

Az egyesületi nyilvántartásban lévő pónik szerény hányada eddig is részt vett a lovassportok valamely ágában (vagy más minősítő feladatokban), ahol jelentősen teljesített.

A Magyar Lovassport Szövetség egyes szakágainak (díjlovaglás, díjugratás, fogat) országos bajnokság kiírásával remélhető, hogy növekvő számban rajthoz állnak egyesületi nyilvántartásban lévő pónik is. Az itt felmutatott eredményeket indokolt a póni teljesítményei, teljesítményvizsgái között nyilvántartani, majd minősítésüknél (törzskönyvi besorolásnál) tenyésztői munkánál figyelembe venni.


Minősülésre az alábbi lehetőségek kínálkoznak:

a.) versenyzés a lovassport bármely ágában, a Magyar Lovassport Szövetség szakági szabályzata alapján, a póniknak, kislovaknak kiírt versenyszámokban

b.) versenyzés a Magyar Lovaskör szakági szabályzata alapján a póniknak, kislovaknak kiírt versenyszámokban

c.) versenyzés a Penny Kupa kiírása alapján

d.) versenyzés az egyesület által szervezett, fajtára adaptált nyilvános versenyeken

e.) versenyzés az Első Magyar Pónifogathajtó Egyesület által kiírt versenyeken

f.) versenyzés a Magyar Póni Klub Szövetség nyilvános versenyein

g.) versenyzés a Gyermek- és Pónilovasok Országos Szövetsége keretein belül

A kiképzés a versenyzés során szerzett tapasztalatokat, az elért eredményeket a lovas (hajtó) írásban közli az egyesülettel, hogy azokat a tenyésztői munkában felhasználni, a számítógépes nyilvántartásnak (LÓINFORM, OLIR rendszer) továbbítani lehessen.

A lovassportban mutatott teljesítmény hozzájárul a mének törzskönyvi osztályba sorolásához. A mének és/vagy kancák elit minősítése sportbéli teljesítmények (STV II) nélkül nem adható ki.
 

A póni- és kislovak minősítése

Három éves korukig a csikók részletes küllemi bírálaton nem vesznek részt. A szopós, választott és évjárati csikók minősítése osztályba sorolással történik.

I. és II. osztályú minősítésre kerülhet sor, ezen belül 2 kategóriát (I/1, I/2, II/1, II/2.) lehet képezni.

Három éves korban a méneskönyvbe (és annak mellékletébe) kerülés egyik feltételeként kiemelten kell kezelni a részletes küllemi bírálatot. A készségvizsga pontszámában külön megjelölendő a küllem minősítése.

Ha a készségvizsga egyes szempontjainál bármelyik nem éri el az 50%-ot, a póni nem kerülhet egyesületi nyilvántartásba. Ugyancsak nem kerülhet egyesületi nyilvántartásba a póni, ha kapott pontjai nem érik el a lehetséges 50%-át.


50-62,4% készségvizsga pont között II/2 besorolású

62,5-75% készségvizsga pont között II/1 besorolású

75-82,5% készségvizsga pont között I/2 besorolású

82,5% feletti készségvizsga esetén I/1 besorolású lesz az egyed.

A tenyésztési szabályzat ezen belül megkülönbözteti a méneskönyvi kanca, a törzskanca és az elitkanca fogalmát.

Méneskönyvi kanca az, amelyik a méneskönyvi feltételeknek (származás, készségvizsga) megfelel, saját-, vagy ivadékainak sportteljesítménye nincsen.

Törzskanca az a kanca, amelyik a méneskönyvi feltételek maradéktalan megfelelésén túl 6 tenyészévet követően legalább 3 ivadékkal, és ebből legalább 2 méneskönyvi követelményeknek megfelelővel rendelkezik.

Elitkanca az a kanca, amely a törzskancának megszabott feltételeken túl nyilvános versenyeken önmaga, vagy legalább két ivadéka minősül.
Fedezőmén az a mén, amelyik a méneskönyvi feltételeknek megfelel.

Törzsmén az a mén lehet, amelyik a méneskönyvi megfelelőségen túl a készségvizsgát I/2, vagy jobb  minősítése tette lel, legalább 15 (választott és évjárati) csikója első osztályú, és rendelkezik 3 fedezőmén ivadékkal.

Elitmén az a mén, amelyik a törzsménnek megszabott feltételeken túl nyilvános versenyeken önmaga, vagy legalább 5 ivadéka minősül.

Mellékletek:

1. számú melléklet:

melleklet_1

2. számú melléklet:

melleklet_2

3. számú melléklet:

melleklet_3

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Amennyiben tovább használod weboldalunkat, úgy elfogadod a cookie-kat. A részletekért kattints ide!