A SPORTPÓNI TENYÉSZTÉSÉNEK SZABÁLYZATA


1. A tenyésztési szabályzat célja

A Magyarországon fellelhető - határozottan egyik pónifajtához sem sorolható - póniszerű állomány tenyésztési rendjének meghatározása, amely magában foglalja ennek a szintetikus populációnak a tenyésztési módszerét, nyilvántartási feladatait és legfőképpen minőségi fejlesztését.

2. A sportpóni fogalma

A megjelölés nem egységes fajtát jelent, hanem egy típust takar, amely nagyobb fiatalok részére főként hobbycélú hátasként, de fogat- vagy hátas sportlóként is számításba jöhet.

A sportpóni sem földrajzi területhez, sem nemzethez, sem adott fajtához nem kötődik. Általában különböző pónifajták kancáinak, főleg arabbal, esetleg angol telivérrel vagy angol félvérrel (de sohasem hidegvérűvel) egységesített változata.

A sportpóni génszerkezetének kialakításában részt vevő fajták aránya nincs meghatározva, de minimum 25%-os póni génhányad alapvető követelmény. Más országokhoz hasonlóan Magyarországon is a különböző változatú welsh pónikra és az arab lófajtá(k) mellett angol telivérre, angol félvérre célszerű alapozni a fajtát.

A tenyészcél egy nemes megjelenésű, elegáns kisló (nagy póni), amely magában hordozza a póni kedvező tulajdonságait, mint az igénytelenség, nyugodtság, ellenálló képesség, a rideg tartásra alkalmasság.

Mozgásmechanizmusában közelebb áll a sportfélvérhez, mint a pónihoz. A sportpóninak egyensúlyban mozgó lovat kívánunk, kellő erővel, lendülettel és kitartással. Nagyon fontos a kellő vállszabadság, és nem kívánatos a feltűnően akciós mozgás.

Megnyerő alakú, kicsi, nemes, száraz pónifej, bizalmat ébresztő, élénk tekintetű szemek, jól illesztett hosszú nyak, dőlt lapockák, arányosan tagolt törzs, kitűnő izmoltság, jó, és főleg könnyű lovagolhatóság lényeges kritériumok a minősítésnél.

Mellső lába hosszú legyen, jól izmolt alkarral. Fontos, hogy nagy könyökszabadság és terjedelmes lábtő jellemezze. A csűdjei legyenek középhosszúak, jó szögellésűek. Az ép, kemény paták igen fontosak a használhatóság szempontjából.

A törzse izmos legyen. Kívánatosak a jól ívelt bordák, és nem elhanyagolható a mély mellkas.

Fara legyen hosszú, széles, egyenes vagy enyhén csapott, de mindig jól izmolt.

A hátulsó lábak szabályos állása alapvető követelmény. A csánk hosszúsága, szélessége és vastagsága is fontos értékmérő tulajdonság. A csűd és a paták megítélése a mellső lábéhoz hasonló.

A fajtának (típusnak) határozott méretkövetelménye nincs, de a bottal mért maximális marmagassága 147 cm lehet. Leggyakoribb méretskálája 137-147 cm közötti marmagasság. Nem kívánatosak a 137 cm bottal mért magasságnál kisebb méretű egyedek. Ennél alacsonyabb marmagasságú mének nem kaphatnak tenyésztési engedélyt.

Minden színben megengedett!

3. A sportpóni nyilvántartása

A sportpóni állományt a Póni- és Kislótenyésztők Országos Egyesülete (továbbiakban Egyesület) a jelen szabályzat 4. pontjában rögzített feltételek alapján a sportpóni méneskönyvben, illetve annak mellékletében tartja nyilván.

A közhitelűség biztosítása érdekében valamennyi, a Méneskönyvben, illetve a mellékletében szereplő kancát a vonatkozó szabvány szerint törzskönyvi ellenőrzés alatt kell tartani. A törzskönyvi ellenőrzésbe vétel a tulajdonos kezdeményezésére történik.

Amennyiben a törzskönyvezést nem az Egyesület végzi, úgy a törzskönyvi adatok gyűjtését és az Egyesület felé történő adatszolgáltatást az Egyesület tagjainak kancáira a Közgyűlés felhatalmazása alapján az Egyesület központilag rendeli meg.

4. Egyesületi állományba kerülés, a méneskönyvbe való felvétel rendje

Az egyesületi nyilvántartásba kerülés betöltött 3 éves kor után lehetséges, a származás alapján és a teljesítményvizsgálati rendnek megfelelően.

a)  Származás: A méneskönyvben kerül nyilvántartásba az a sportpóni, amelyik 3 ősi soros származási lapján valamennyi ős ismert és a fajtaösszetétele megfelel a sportpóni fogalmánál leírtaknak. Itt kerül nyilvántartásra az az import egyed is, amelyik nemzetközileg elismert sportpóni törzskönyvre visszavezethető.

Mének csak ötősös származási lappal kerülhetnek a méneskönyvbe, és a lehetséges 32 ős közül 4 ismeretlen fordulhat elő. A fajtaösszetételnek meg kell felelnie a sportpóni fogalmánál leírtaknak.

E használati típus minőségjavítása érdekében, szigorú egyedi elbírálás mellett tenyésztési engedély adható póni háttérrel nem rendelkező, félvér méretű méneknek is, ha egyébként megfelelnek a tenyésztési szabályzatban, illetve a teljesítményvizsgálati rendben meghatározottaknak.

A méneskönyv mellékletében kap helyet az a sportpóni kanca, amelyik három ősi soros származási lapján a lehetséges 8 ős közül legfeljebb 4 ismeretlen.

Kivételes esetben a törzskönyv mellékletébe kerülhet az az ismeretlen származású kanca is, amely egyéb feltételekben eleget tesz a méneskönyvi követelményeknek, illetve a fajtaleírásnak, kiemelkedő sportteljesítménye van, ha azt a továbbiakban a tenyésztési szabályzatban  rögzítettek szerint tenyésztik.

A sportpóni méneskönyv ménekre vonatkoztatva nem ismeri a méneskönyv melléklete fogalmát.

b)  Teljesítményvizsgálati rend: (A teljesítményvizsgálati rend e kiadványban a tenyésztési szabályzatokat követően megtalálható.)
A teljesítményvizsgálati rend kötelező feladatokat (készségvizsga) és fakultatív elemeket tartalmaz. Az állományba kerüléshez (nyilvántartásba vételhez) a készségvizsga elengedhetetlen.

A fakultatív elemek (pl. a sportteljesítmények a Magyar Lovassport Szövetség szakági szabályzata alapján) a szelekció megbízhatóságát növelik, és a törzskönyvi besoroláshoz szolgáltatnak objektív információt.

5. A sportpóni minősítése

Három éves korukig a csikók részletes küllemi bírálaton nem vesznek részt. A szopós, választott és évjárati csikók minősítése osztálybasorolással történik.

I. és II. osztályú minősítésre kerülhet sor, ezen belül 2 kategóriát (I/1, I/2, II/1, II/2.) lehet képezni.

Három éves korban a méneskönyvbe (és annak mellékletébe) kerülés egyik feltételeként kiemelten kell kezelni a részletes küllemi bírálatot. A készségvizsga pontszámában külön megjelölendő a küllem minősítése.

Ha a készségvizsga egyes szempontjainál bármelyik nem éri el az 50%-ot, a póni nem kerülhet egyesületi nyilvántartásba. Ugyancsak nem kerülhet egyesületi nyilvántartásba a póni, ha kapott pontjai nem érik el a lehetséges 50%-át.

50-62,4% készségvizsga pont között II/2 besorolású
62,5-75% készségvizsga pont között II/1 besorolású
75-82,5% készségvizsga pont között I/2 besorolású
82,5% feletti készségvizsga esetén I/1 besorolású lesz az egyed.

A tenyésztési szabályzat ezen belül megkülönbözteti a méneskönyvi kanca, a törzskanca és az elitkanca fogalmát.

Méneskönyvi kanca az, amelyik a méneskönyvi feltételeknek (származás, készségvizsga) megfelel, saját-, vagy ivadékainak sportteljesítménye nincsen
Törzskanca az a kanca, amelyik a méneskönyvi feltételek maradéktalan megfelelésén túl 6 tenyészévet követően legalább 3 ivadékkal, és ebből legalább 2 méneskönyvi követelményeknek megfelelővel rendelkezik.

Elitkanca az a kanca, amely a törzskancának megszabott feltételeken túl nyilvános versenyeken önmaga, vagy legalább két ivadéka minősül.
Fedezőmén az a mén, amelyik a méneskönyvi feltételeknek megfelel.

Törzsmén az a mén lehet, amelyik a méneskönyvi megfelelőségen túl a készségvizsgát I/2 minősítéssel, vagy jobb eredménnyel tette le, és legalább 15 (választott és évjárati) csikója első osztályú minősítésű, továbbá tenyésztésben áll három, vagy több mén ivadéka.

Elitmén az a mén, amelyik a törzsménnek megszabott feltételeken túl nyilvános versenyeken önmaga, vagy legalább 5 ivadéka minősült.

6. Ménbeosztás

A fajtában fedező mének lehetnek magán-, egyesületi és állami tulajdonban. A mének fedeztetési engedélyének kiállításakor az érvényes jogszabályoknak megfelelően kell eljárni. A tenyészállat jelöltek származási hitelességét a vér biokémiai polimorfizmusán alapult vizsgálattal kell igazolni. A méneskönyvi feltételeknek eleget tevő mén csak akkor lehet tenyészállat, ha a küllemi bírálat során nem rosszabb, mint I/2. minősítést ért el.

Az Egyesület minden év február 1-ig közli tagjaival a tenyésztésre javasolt mének jegyzékét, amelyet a felállítási hely feltüntetésével ad közre. Ehhez a méntulajdonosnak a megelőző év december 1-ig jeleznie kell a következő éví tenyésztésben tartási szándékát.

7. Párosítás, fedeztetés

A szakszerű párosításhoz az Egyesület (a tag kérésére) segítséget nyújt.

A fedeztetés feltétele a takonykórtól, tenyészbénaságtól, fertőző kevésvérűségtől való mentesség, a vírusos lóinfluenza és rhynopneumonitás elleni vakcinázás hivatalos igazolása, valamint állatorvosi igazolás a kanca egészségéről és fedeztethetőségéről.

8. Az ellés, a született csikó bejelentése, nyilvántartása, bélyegzése

A párosítási tervet az egyesületi tag február 1-ig köteles megküldeni az Egyesületnek.

A kanca elléséről a tulajdonos a csikó születését követő 10 napon belül köteles az ellésbejelentőn feltüntetett címet informálni. Amennyiben a csikó adatai nem egyeznek a fedeztetési jegyzőkönyvben rögzítettekkel, vagy nem illenek a csikóra, az nem kerülhet bélyegzésre, majd a sportpóni méneskönyvben (vagy a mellékletben) nyilvántartásra.

A csikó azonosítására és bélyegzésére annak 4-9 hónapos kora között kerül sor. Az azonosítás alapja a "csikónyilvántartás", amely alapján a csikót az illetékes törzskönyvező szervezet azonosítja. A tartós megjelölés megtüzesített vassal történik.

Amennyiben az azonosítás során vita merülne fel az azonosságot illetően, a bélyegzést megelőzően a származás hitelességét a vér biokémiai polimorfizmusán alapuló vizsgálattal kell megerősíteni. A vizsgálatot erre kijelölt laboratórium végzi.

A 4-9 hónapos csikók egyedi azonosítása a bal tomporon a fajtajel és a születési évszám, jobb tomporon a csikószám bélyegzésével történik. A csikószám kiadhatósága érdekében a csikó tulajdonosa a megszületés tényét közli az egyesülettel. 3 éves korban az egyesületi állományba kerülés elbírálásakor a készségvizsgát tett, tenyészállományba kerültek a jobb tomporra (a csikószám mellé) megkaphatják az egyesületi jelet. (lásd a rajzot)

9. A sportpóni csikók méneskönyvi elnevezése

A csikó javasolt nevét az ellésbejelentőn a tulajdonos terjeszti elő. A mének esetében a név kezdőbetűjének azonosnak kell lennie az apa nevének kezdőbetűjével (Pl. 1830 Foxtrott után Furfang, Fuvola, Fullánk, Fukar; 1832 Hansi után Helén, Hóvirág, Hencegő, Hajnal stb.), hogy ezzel utaljunk a származásra, illetve egy kezdetleges vonalba rendeződés alakuljon ki. A kancacsikók anyjuk nevének kezdőbetűjével egyező nevet kapnak.

A névjavaslat végleges elfogadása a csikóbélyegzési jegyzőkönyv szerint történik.

A méneskönyvben szereplő egyesületi név mellett, esetleg helyett a tulajdonos bármilyen használati nevet adhat csikójának.

Ezt a szabályzatot a Póni és Kislótenyésztők Országos Egyesülete 1998. január 24-én, közgyűlésen fogadta el, amelyet a teljesítményvizsgálati kódex megalkotásával 2002. február 2-án módosított, 2006-ban megerősített. Módosításig, illetve visszavonásig érvényes!



 

A PÓNI LÓFAJTÁK TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI RENDJE


A póni fogalomcsoportba számos fajta tartozik, amelyeket kialakulásuk körülménye, évszázados használatuk egymáshoz viszonyítva szélsőséges megjelenésűvé (ebből adódóan teljesítményűvé) formált. Ezektől azonos teljesítményt elvárni szakmailag megalapozatlan, ám jelenkorban fő hasznosítási területük egy irány felé mutat. E megállapítás nem jelenti egybemosódásukat, hiszen származásuk, fajtajellegük, (méretük) változatlan formában őrzendő. Teljesítményük is okvetlen különböző, hasznosításuk is szerteágazó, de kedvező munkahasználati tulajdonságuknak, a könnyű kezelhetőségnek, a gyermekek adottságának megfelelő karakterüknek fajától függetlenül mindegyiknél alapkövetelménynek kell lenni.

Erre való tekintettel a teljesítményvizsgálat rendjében megkülönböztetünk kötelező feladatokat és fakultatív elemeket.

A kötelező feladatok a méneskönyvi felvételhez, az egyesületi nyilvántartásba vételhez, a tenyészállatkénti elismeréshez szükségesek. Helyesebb ezért készségvizsgaként jelölni, és olyan feladatokat támasztani, amelyek teljesítése fajtától függetlenül elvárható.

A fakultatív elemek a magasabb szintű (sport) kipróbálás részét képezik, növelik a pónik használati - (és forgalmi) értékét, bővebben jellemzik a fajtaspecifikus munkahasználati tulajdonságokat és közvetve utalnak a tenyészértékre is. A fakultatív elemek teljesítése hozzájárul a törzskönyvi osztályba soroláshoz is.


 
Kötelező feladatok


1. Küllemi bírálat

Célja annak elbírálása, hogy adott egyed fenotípusos megjelenése mennyiben felel meg
-   a tenyészállattal szembeni általános és speciális
    követelményeknek
-   a fajtaleírásnak, a kívánatos típusnak
-   ivadékain keresztül az őrzendő fajtajellegnek
-   a fajta fizikai adottságai javításának
-   a populáció megőrizve fejlesztésének

A bírálat feladata még a tenyésztésből kizárni a genetikai terheltséget nyilvánvalóan hordozó egyedeket.

A küllemi bírálat megkezdésének feltétele a tenyésztési szabályzatban meghatározott ősi sorokat felvonultató eredeti származási lap bemutatása és egy másolati példány bíráló bizottsághoz történő eljuttatása.

A bírálatnak fontos részét képezi a precíz méretfelvétel (bottal és szalaggal mért marmagasság, övméret, szárkörméret), mert a póni- és kislófajták fajtastandardjához elengedhetetlenül hozzátartoznak a méretek.

A küllemi bírálatnál a 1. sz. mellékletben szereplő bírálati lap vezetése kötelező. Középtávon lineáris küllemi bírálati lap adatainak rögzítése is elképzelhető.

A fajta méneskönyvében az összpontszámon belül a küllemi (százalék) pontot önállóan is meg kell jeleníteni.


 
2. Nyereg alatt és/vagy kocsiban történő bemutatás (indítási próba végzéssel)


Mindegyik pónifajtát sokirányú használhatóságra tenyésztjük, ezért nem irreális elvárás lovas alatt és a fogatban történő vizsgáztatásuk.

A nyereg alatti készségvizsgát indokolja, hogy a pónifajták többségét ma már nyereg alatti használatra tenyésztik. A (gyermek) lovasnak nagyobb a befolyása a lóra, mint fogatban, aminek következtében a balesetek nagyobb valószínűséggel elkerülhetők.

A fogatban történő vizsgáztatás mellett szól, hogy a póni betanítása könnyebben megoldható, hiszen idősebb, nagyobb súlyú lovasok is használni tudják a pónit. A fogatba tanított lovakkal esetleg speciális igásmunka is végezhető, továbbá a fogatlovat a gyerek nem "növi ki".
Bár szakmai érvek a mindkét formájú vizsgáztatás mellett szólnak, a teljesítményvizsgálati kódex mégis csak az egyiket teszi kötelezővé és bátorít mindkettő letételére.


 
a.) Lovas alatti vizsgáztatás
 
A vizsgán a lovat felkészítő lovasnak 20x60 m nagyságú díjlovagló négyszögben, szabályosan felnyergelve, csikókantárral kell bemutatni a pónit. A lovasnak a kobak kötelező, a pálca engedélyezett és tiltott a sarkantyú használata.


 
A lovasnak a pónival lépés, ügetés, vágta jármódban egyenes vonalon és nagykörön előre meghatározott feladatsort kell bemutatni (2. sz. melléklet). A feladatsor utolsó három gyakorlata a szóló meredek-, és széles ugrás, továbbá a labirintuson való áthaladás. Ezek az akadályok a négyszögben úgy helyezendők el, hogy ne essenek a többi feladat útvonalába.

Az akadályok a versenyeken előírtaknak megfelelőek, kellő tömörségűek, a földön lévők alsó elemmel ellátottak. A meredek ugrás magassága a vizsgázó ló marmagasságának egyharmada. A széles ugrás magassága a vizsgázó ló marmagasságának fele. A rálovaglás felőli magasság alacsonyabb, meghívós. Szélessége az akadály magasságának fele. Az ugrások magasságának kiszámításakor 10 cm-en belül a kerekítés szabályai szerint kell eljárni.

A labirintus két egymásba fordított "E" betű, akadály rudakból kirakva. A folyosó szélessége 1 méter. (lásd 2. sz. melléklet)


 
b.) Készségvizsga fogatban
 
A fogatban történő vizsgáztatás során is a póniló készségét együttműködési hajlandóságát kell felmérni. A pónik munkáját 20x60 m nagyságú pályán lépés és ügetés jármódban értékeli a bíráló bizottság.

A fogat készségvizsga a húzópróbával kezdődik, amelyik kizárólag egyes fogatolásban végezhető, szán- vagy rönkhúzással. Az úgynevezett csúszóba fogás - amelyhez két személy vehető igénybe - bíráló bizottság előtt történik. Ezen az indítási próbán elegendő, ha a póni testsúlyának 20-25 %-át kitévő súlyt három alkalommal elindít, és készségesen húzza 20-25-30 méteren át. Az egyes megállásokkor a póninak feszült istrángokkal nyugodtan állnia kell, majd egyenletes hámba dőléssel kezd az újabb szakasz megtételéhez.

Az indítási próba külön nem pontozandó, de csak az a póni kezdheti meg a fogatos vizsgáját, amelyik e feladatot teljesítette.

A kocsiban történő vizsga a 20x60 méter nagyságú pályán elsősorban egyes, esetleg kettes fogatolásban végezhető.

A kocsit tekintve, az kettő- vagy négykerekű lehet, nyomtáv, fék és súly meghatározása nélkül, ám a kocsi biztonságát a tulajdonos szavatolni köteles.

A ló (lovak) szerszámzatára nincs előírás, de annak biztonsága követelmény.

A hajtónak előírt ruházata nincs, de tisztasága, ápoltsága magától értetődő. A kalap viselése és az ostor kézbentartása nyilvánvaló.

Egyes fogatnál segédhajtó nem kötelező, kettesnél egy fő segédhajtó szükséges.

A ló (lovak) ápoltságához nem férhet kétség.

A hajtónak a fogattal lépés és ügetés jármódban, egyenes-, kígyóvonal és kör meghajtásával előre meghatározott feladatsort kell bemutatni. (lásd a szöveges leírást és a pályarajzot a 3. sz. mellékletben).


 
3. Vérmérséklet, kezelhetőségi vizsga

A póniknak, kislovaknak olyan vérmérsékletűnek kell lenniük, hogy a gyermek általi használatot, ápolást, gondozást lehetővé tegyék. Rosszindulatú, kezelhetetlen, munkavégzésben megbízhatatlan lovak nem kerülhetnek nyilvántartásba.
A vérmérsékletet, kezelhetőséget, a karaktert 1-10 pontig terjedő számskálán kell kifejezni az alábbi szempontok figyelembevételével.

a.) Szemlén elbírálandó tulajdonságok:

Jóindulatú, nyugodt a környezet iránt érdeklődő, de nem szangvinikus. A fajtára jellemző kívánatos viselkedésbeli tulajdonságokat egyértelműen mutatja. A fajtát javító módon rendelkezik a karaktert formáló tulajdonságokkal.  8-10 pont

Kissé ideges, a túlfűtöttség jelei észrevehetők, de különleges felkészültséget nem igénylő, határozott bánásmóddal jól kezelhető. Tenyésztésbe állításával a fajta vérmérsékletét, kezelhetőségét tekintve rontó hatás nem várható. 6- 8 pont

Nehezen kezelhető, a környezet leköti figyelmét. Különleges felkészültséget igényel a vele való bánás. Az adott tulajdonság tekintetében tartása állandó figyelmet igényel.  3- 6 pont

Környezetére, emberre és idegen lovakra egyaránt veszélyes, Az esetlegesség, a bizonytalanság, a rosszindulat érzetét kelti a bírálóban.    0-3 pont

Ez az utolsó kategória már nem kerülhet méneskönyvi felvételre.

Tekintettel a készségvizsga egyes elemei eltérő számú szempontjaira, azok csak önmagukban állják meg helyüket. Az összeadhatóság és összehasonlíthatóság érdekében mindegyik szempontot a lehetséges maximum százalékában kell kifejezni. Az azt követő összeadás után számtani átlagot számítva egyetlen pontszámmal jellemezhető a póni készségvizsgája.

A pónik gazdag fajtaszáma miatt és sokoldalúságuk következtében hasznosításuk rendkívül szerteágazó és pontosan meg nem határozható. Mindenféle valós munkavégzésre (pl. lovas íjászat, terápiás lovaglás, lovardai munkák, igás szolgálat, voltizsálás, hegyi terepen természetvédelmi őrszolgálat, csikós és speciális fogatbemutatók stb.) készségvizsga és összehasonlítási szabályzatot lehetetlen alkotni, ugyanakkor ezek jól példázzák a pónik használhatóságát. Ezt a valós teljesítményt - hitelt érdemlő dokumentálás mellett - kancák esetében készségvizsgának fogadja el az egyesület, de pontértékben nem fejezi azt ki. Tenyésztési engedélyre aspiráló méneknél a fenti rendszerű készségvizsgától nem lehet eltekinteni.


Fakultatív feladatok (STV II.)

Az egyesületi nyilvántartásban lévő pónik szerény hányada eddig is részt vett a lovassportok valamely ágában (vagy más minősítő feladatokban), ahol jelentősen teljesített.

A Magyar Lovassport Szövetség egyes szakágainak (díjlovaglás, díjugratás, fogat) országos bajnokság kiírásával remélhető, hogy növekvő számban rajthoz állnak egyesületi nyilvántartásban lévő pónik is. Az itt felmutatott eredményeket indokolt a póni teljesítményei, teljesítményvizsgái között nyilvántartani, majd minősítésüknél (törzskönyvi besorolásnál) tenyésztői munkánál figyelembe venni.


Minősülésre az alábbi lehetőségek kínálkoznak:

a.) versenyzés a lovassport bármely ágában, a Magyar Lovassport Szövetség szakági szabályzata alapján, a póniknak, kislovaknak kiírt versenyszámokban

b.) versenyzés a Magyar Lovaskör szakági szabályzata alapján a póniknak, kislovaknak kiírt versenyszámokban

c.) versenyzés a Penny Kupa kiírása alapján

d.) versenyzés az egyesület által szervezett, fajtára adaptált nyilvános versenyeken

e.) versenyzés az Első Magyar Pónifogathajtó Egyesület által kiírt versenyeken

f.) versenyzés a Magyar Póni Klub Szövetség nyilvános versenyein

g.) versenyzés a Gyermek- és Pónilovasok Országos Szövetsége keretein belül

A kiképzés a versenyzés során szerzett tapasztalatokat, az elért eredményeket a lovas (hajtó) írásban közli az egyesülettel, hogy azokat a tenyésztői munkában felhasználni, a számítógépes nyilvántartásnak (LÓINFORM, OLIR rendszer) továbbítani lehessen.

A lovassportban mutatott teljesítmény hozzájárul a mének törzskönyvi osztályba sorolásához. A mének és/vagy kancák elit minősítése sportbéli teljesítmények (STV II) nélkül nem adható ki.
 

A póni- és kislovak minősítése

Három éves korukig a csikók részletes küllemi bírálaton nem vesznek részt. A szopós, választott és évjárati csikók minősítése osztályba sorolással történik.

I. és II. osztályú minősítésre kerülhet sor, ezen belül 2 kategóriát (I/1, I/2, II/1, II/2.) lehet képezni.

Három éves korban a méneskönyvbe (és annak mellékletébe) kerülés egyik feltételeként kiemelten kell kezelni a részletes küllemi bírálatot. A készségvizsga pontszámában külön megjelölendő a küllem minősítése.

Ha a készségvizsga egyes szempontjainál bármelyik nem éri el az 50%-ot, a póni nem kerülhet egyesületi nyilvántartásba. Ugyancsak nem kerülhet egyesületi nyilvántartásba a póni, ha kapott pontjai nem érik el a lehetséges 50%-át.


50-62,4% készségvizsga pont között II/2 besorolású

62,5-75% készségvizsga pont között II/1 besorolású

75-82,5% készségvizsga pont között I/2 besorolású

82,5% feletti készségvizsga esetén I/1 besorolású lesz az egyed.

A tenyésztési szabályzat ezen belül megkülönbözteti a méneskönyvi kanca, a törzskanca és az elitkanca fogalmát.

Méneskönyvi kanca az, amelyik a méneskönyvi feltételeknek (származás, készségvizsga) megfelel, saját-, vagy ivadékainak sportteljesítménye nincsen.

Törzskanca az a kanca, amelyik a méneskönyvi feltételek maradéktalan megfelelésén túl 6 tenyészévet követően legalább 3 ivadékkal, és ebből legalább 2 méneskönyvi követelményeknek megfelelővel rendelkezik.

Elitkanca az a kanca, amely a törzskancának megszabott feltételeken túl nyilvános versenyeken önmaga, vagy legalább két ivadéka minősül.
Fedezőmén az a mén, amelyik a méneskönyvi feltételeknek megfelel.

Törzsmén az a mén lehet, amelyik a méneskönyvi megfelelőségen túl a készségvizsgát I/2, vagy jobb  minősítése tette lel, legalább 15 (választott és évjárati) csikója első osztályú, és rendelkezik 3 fedezőmén ivadékkal.

Elitmén az a mén, amelyik a törzsménnek megszabott feltételeken túl nyilvános versenyeken önmaga, vagy legalább 5 ivadéka minősül.

Mellékletek:

1. számú melléklet:

melleklet_1

2. számú melléklet:

melleklet_2

3. számú melléklet:

melleklet_3

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Amennyiben tovább használod weboldalunkat, úgy elfogadod a cookie-kat. A részletekért kattints ide!